Hétvége

Na akkor a mai blogot kezdjük tegnaptól, azaz péntek estétől. Felhívtam Pétert, mert megbeszéltük, hogy megyünk az öccsével Tamással, meg a Karival a mi közös Solti új szomszédunkkal, aki már Pestre jár suliba. Na ezt jól megaszontam, na akkor folytatom is tovább. Na akkor végre eljött ugye a péntek, na mondom felhívom őt, mert benne nem lehet bízni abban, hogy szól is, na akkor szóltam is neki, és azt mondta hogy nem tudja még, de szóljak rá este, rá is szóltam és az mondta mehetek. Mondom okés. Befelé menet bementem még a koleszba, ahol találkoztam Jesuszal, aki odaadta nekem a Psychonauts játékot, ami ilyen ugrabugrálós, kalandjátékos, világmegmentős, gyerekes, agymosós játék. Na szóval utána vettem egy kis kaját, mert éhes voltam, majd találkoztam a Péterékkel és elmentünk egyet biliárdozni. Ha nagyon egoista lennék, akkor azt mondanám tudok játszani, de nem, nem tudok biliárdozni, ugyanis még egyszer sem játszottam, de mondom valahol el kell kezdeni. Mondjuk azt hogy eléggé jól játszottam, de azért vannak még hiányosságaim.

Amikor este 11-re hazaértem, akkor még benyomtam a gépemet és hajnali fél kettőig beszélgettem felhőtlenül... Maradtam volna tovább is, de mondom nekem tanulni kell másnap azaz már aznap, így sajnos le kellett lépnem aludni. Reggel 11ig aludtam is, majd felkeltem, rendet tettem a szobámban, kivágtam minden felesleges dolgot, mint például az olyan füzeteimet, amit már nem fogok használni ebben az életemben, így gondoltam mehet a francba ki. Legszívesebben a magyar cuccaimat is elégettem volna, de anyám azt mondta tartsuk meg a könyveket, mert még jól jöhet, mondom ok, de nem lesz itt mellettem, mert mint leendő mérnök nekem ilyen nem kell. Majd délben ettem kis gombapörkölt, majd kipróbáltam Jesustól kapott gammát, ami kellemes meglepetést okozott. Majd tanulnom kellett volna, de inkább elmentem aludni egyet, gondoltam majd holnap délelőtt átnézem a dolgokat, nem lehet olyan nehéz... Felkeltem megnéztem a Csillagkapu legújabb epizüdját, ahol majdnem beetették velem, hogy meghalt O'neil ezredes (azt hiszem így írják:D), de azt mégsem. Majd ettem, majd híreket néztem és most meg ezt a blogot írom, és valószínűleg mai is egész éjjel beszélgetni fogok.

De most mennem kell mert már vár a beszélgetőtársam.

Sziasztok és kellemes hétvégét mindenkinek.