A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nyár. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nyár. Összes bejegyzés megjelenítése

2008. augusztus 1.

Nyaralás #2

Bár még csak most jöttem haza a nyaralásból, de máris elmondhatom, hogy egyheti intenzív munka után máris mehetek a balatonra ismételten nyaralni. Szóval ez így nekem nagyon tetszik. Nyaralás, munka, nyaralás.
Balaton után meg szerencsére mindjárt itt van a Sziget is, ahonnan majd lesznek beszámolók ide is, na meg a portálra is. Na de még dolgozom egy kicsit, nehogy ne legyen pénzem....

2008. július 31.

Egy kis blog megújulás

Amint látjátok új külsőt kapott az én kis blogom, bár még nem tudom, hogy mennyire lett ez jobb egy kicsit, de majd meglátjuk. Nekem tetszik. Valamint majd írnom is kellene, hogyan is telt a nyaralásom, de azt majd kicsit később, amikor ráérek, de most melóznom kell, valamint balatonra menni:D

Valamint amint látjátok eléggé lassan haladok a TF2 pyro teljesítményeimmel.

2008. július 9.

Már csak pár nap van hátra a nyaralásig

Már csak pár nap és megyek Nomimmal olaszországba. Jó sokáig nem leszek itt. Bejegyzést nem fogok írni, mert nem tudom, hogy lesz net, valamint nyaralni megyek, szóval nem fogok punyadni gép előtt, csak Nomim mellett az utcán, boltban, valamint a parton. Bár nyaralásig még sok mindent be kellene szereznem. Egy napszemüveg meg egy sapka sem ártana. Na meg még most is dolgozom. Éppen most van az ebédszünetem, valamint jön még a specifikáció, így nem is tudok dolgozni.

2008. július 4.

Ez+az

Kicsit nagyon régen jegyeztem ide be valamiféle bejegyzést, de nagyon nem volt időm rá, hogy megetegyem ezt. Először is nem tudom, hogy miről is írjak. De azt histzem megvan...

Mivel javában elkezdődött a nyár ezért sokat pihenek, valamint pihenek. Azután másodsorban ott van a dolog, hogy megyek nyaralni is, aztán harmadsorban ott van a munka is. Amikor pedig nem ezeket csinálom, akkor nagy valószínűséggel az új portál hegesztem vagy éppen játszom ezerrel egy multis játékkal vagy valami beteg egyjátékos gammával!

Természetesen ezek felett helyezkedik el Mindenem, Nomim!

2008. június 20.

Coldplay

Török-horvát meccs közben nézegetem last.fm, erre látom, hogy lesz Coldplay itthon. El kellene menni megnézni, hallgatni, de nézem, hogy 12ezer egy jegy... hmm lehet a sziget még mindig megéri az árát... inkább maradok sziget. Hajrá horvátok.

2008. június 19.

Mindenki elment nyaralni...

Najó, azért nem mindenki ment el a haverok közül, de a legtöbben igen. A két ratyi közül, Zsolesz lement horvátba bnőjével, meg asszem bátyjával is, de erre nem veszek mérget. Zoli pedig kiutazott amcsiba egy gyerektáborba, hogy a lelkes kis gyereket pátyolgassa és az ideiegre menjen. Bár zsolesz szerintem visszajön eg ypár héten belül, addig Zoli marad vagy szeptemberig. Már írjuk neki a bevásárlólistát!

D@n még mindig a motorzásnak él, így sorra megy az ilyen motoros rendezvényekre tanítani a motorosokat, hogyan fogadják el egymást, valamint az autókat és talán másnap is fognak majd motorozni.

Hidden kollégáról meg annyit tudok, hogy ül az elefántcsont-tornyában és éppen a világraszóló terveit szövögeti és termeli a pénzt.

swatti kollégám éppen megy a navangóhoz dolgozni.

RaveAir gyerekére vigyáz, míg asszony mást csinál, közben meg fordít, ha engedi kedves lánya.

Andy életművészlelkét továbbra is ápolja rendesen, így nem tudom mit csináld, de MSN kiírásból az látszik, hogy még lesz nekije vizsga.

Azután természetesen lesz, akit kihagytam a felsorolásból. Ő majd jöhet felém reklamálni. Ami pedig az én nyaralásomat illeti... kicsit később lesz. Most vizsgára tanulok, utána meg portált és más weboldalakt fogok haxolni. Ingyért, illetve pénzért.


Frissítés: Kiderült, hogy Zoli holnap repül... Szóval még itthon van. Valamint nem gyerekekre fog vigyázni, hanem egy gyerektáborban lesz Staff Member, de nem tudja hogy mit fog csinálni:D Majd kiderül.

2008. június 9.

Szegedi tornádó

Na már nálunk is van tornádó. Mi lesz így az USA előjoggal. Bár a videón sajnos csak a visszahúzódás látható, de azért az sem semmi.

2008. május 7.

Akkor valami hosszabb bejegyzés lesz ez...

Javában élek meg minden, csak sajnos mostanában egyre inkább halmozódnak rám a tanulási terhek, de lekopogom egészen jól megy és valahol jobb is vagyok. Most is hajrában vagyok, de már csak egy XSQL és egy ASP.NET házi van hátra.
Ha éppen nem tanulok akkor természetesen az én egyetlenemmel vagyok, így megint másra nincsen időm, de néha nem is bánom. Mikor vele vagyok, akkor kikapcsolom magam és nem filózok olyan dolgokon, ami itthon megőrjít. Pl világmegváltás, meló, új projektek.
Jövő héten meg kell vennem a Sziget jegyemet, már csak meg kell találnom volt boltot. Jó lesz e a sziget.
Nyaralás eddig balaton és sziget lesz, de még lehet megyek ki külföldre is, bár még az nem tuti.

2007. augusztus 30.

Hideg

Brrrr... még nincsen itt az ősz és máris olyan hideg van, mintha már régen ősz lenne... most mindjárt indulok moziünnep, viszont még nem tudom, hogy mit is kellene felvenni, hogy ne fagyjak meg! Mindenkinek kellemes hideget!

2007. augusztus 23.

Aquaréna

Kicsit már nagyon lemaradtam a blogírásban, de ez annak volt köszönhető, hogy nem értem rá írni, mert nem voltam itthon.

Múlt csütörtökön melóztam egy kicsit és kiderült, hogy van egy kis szabadidőm, így Nóri szervezésében elmentünk Nomimmal a mogyoródi Aquarénába. 9-es reggeli tali örsön. Nóri sehol, de semmi vész, mert jön egy 10 perc. Csak éppen az volt a gond, hogy a HÉV az 9kor ment el és utána már csak 9:45kor ment a következő, szóval kellett egy kicsit várni.
Azt leszálltunk Mogyoródon, azt később kiderült, hogy eggyel előbb szálltunk volna le, akkor sokkal kevesebbet kellett volna gyalogolni, bár így utólag azért nem annyira, de azért egy kicsivel.

Szóval nem is tudom mit is mondhatnék erről a kedves kis vízi parkról. Csak annyit, hogy sokan vannak mindig és, hogy első látásra kicsinek tűnik, de aztán ha jobban belegondolsz, akkor bőven elég. Valamint, ha elsőnek mész, akkor mint a mondás mondja: minden újszülöttnek minden rég vicc új. Tehát a csúszdák nekünk is újak voltak, de a végére azért már nem, és mondjuk másnap már nem mentem volna vissza, mert azért egy picikét drága volt a belépő, de azért megfelelően szórakoztunk érte. Majd jövőre is elnézünk ide, vagy legfeljebb nem ide, hanem máshova…

2007. augusztus 14.

Állatkert

Hétfőn, sok halasztást követően sikerült eljutnunk barátnőmmel a Budapesti Állat- és Növénykertbe. Utoljára azt hiszem, vagy 10 éve voltam, vagy lehet még több, de sokat nem változott. Vagyis na változott, de azért mindent a helyén megtaláltam. Nem is tudom hol kezdjem. A belépő 1200 volt, mert diákok vagyunk, de egyébként ha nem, akkor 1600. Ezt figyelembe véve, hogy etetni kell az állatokat és nem mindennap jársz ide, egész kellemes az ára. Bár erre nagyanyám azt mondta, hogy semmi pénzért sem jönne el ide, látok elég állatot az utcán, meg bezzeg az ő idejében még csak 2 forint volt. Erre szoktam neki mondani, hogy bezzeg az én időmben volt még Hollywood Multipley mozi, most meg csak Palace van. Na de térjünk vissza az állatkerthez. Kaptunk egy kedves térképet, amin mindenféle információ fennvolt, hogy mit hol találunk, illetve mit hol nem fogunk most találni, mert felújítják a nagy sziklát. Végülis a felújítás szükségszerű, mert már nem egy új az állatkert és az állatoknak is jobb körülményekre van szükségük ha már ott vannak és nézhetjük őket.
Rengeteg állatot láttunk, mindent meg lehet nézni, majdnem mindenki tapizni is lehet, valamint rengeteg az információ és kellemes egy napot el lehet tölteni ott. Szóval egy családi kiruccanásnak megfelel. Minden sarkon egy pad, ahol le lehet ülni, ha már elfáradtál, vagy csak kellemesen szeretnél pihenni egy kicsit. Egy szép kis parkra hasonlít, ahol nincsenek szemetek, nincsenek kutyagumik. Kellene még ilyen szintű közpark, bár ezt már kifejtettem párizsi összefoglalómban...
Jól éreztük magunkat és érdemes lesz majd máskor is elmenni. Majdnem elfelejtettem, hogy a bérlet, 365 napra csak 10ezer forint.

2007. augusztus 10.

Esős, állatkertmentes napok

Mivel tegnap sikerült elpuskáznom időm, ezért nem időben értem Nomimhoz és így nem sikerült eljutni az állatkertbe, hiszen ott sok időt kell eltölteni és nem lett volna ebből elég. Így elmentünk vásárolni, ami aztán nem lett, mert csak sétáltunk. Nekem nem kellett semmi, és talán Nomimnak kellett, de aztán kedve nem lett már hozzá. Este meg esős lett az idő, így inkább punnyadtunk egy film mellett otthon. Azután úgy döntöttünk elmegyünk biciklizni és az nagyon jól esett, hiszen mozogtam már végre valahára. Na majd jön a foci is, de addig még van másfél hét!
Ma is el szerettünk volna menni állatkert, de hét 12kor keltünk, így inkább ebédeltünk és felmentünk fogaskerekűvel hegyre, majd onnan normafa, majd aztán le busszal és már idő volt, és jöttem is haza.

2007. augusztus 6.

Párizs - A Nagy Összefoglalás

Kicsit megkésve, de most jutott időm arra, hogy megírjam a nagy-nagy összefoglalót a párizsi kirándulásomról, amelyet szerettet barátnőmmel tettem meg.

Az előkészületekről nem nagyon ejtenék sok karaktert, mert hát mit kellett intézni? Ugye mit viszünk egyértelmű. Biztosítás: beteg és csomag. Repülőjegy. Euró. Meg a szállás. A szállással szerencsénk volt, hiszen ott dolgozik Nomim unokatesója így az megvolt olcsón, azaz ingyért, igaz csak egy kanapé, de már az is elég volt nekünk.

Akkor az utazás. Ugye minden normális ember repülővel teszi meg ezt az utat, mert rövid és kényelmes. Először megnéztük a fapados árakat és az valahogyan sokkal drágább volt, mintha nem azzal mentünk volna. Tehát a választás az Air France egyik járatára esett, ami 2 óra alatt odaér a Charles de Gaulle reptérre. Kb ennyi idő alatt sem érnék le Pécsre IC-vel, csak hogy tudjuk mihez tartsuk magunkat. Mivel még soha nem repültem… azaz nem ültem utasszállító repülőgépen, mert helikopteren már igen, ezért kicsit azért izgultam, hogy vajon milyen lehet. Nomim is nagyon izgult. Jobban, mint én, de sikerült megnyugtatnom, hogy semmi baj nem lesz. Felszállunk, azt megyünk, majd leszállunk. Ferihegy 2bről mentünk, ami nekem nagyon tetszett, semmi csicsa, szép, meg minden és mindent meg lehetett azonnal találni. Bár a gépünk egy másfél órás késéssel indult így elüldögéltünk a tranzitváróban és nézelődtünk és azt vettük észre, hogy azért itt is vannak mindig. Beszállás, felszállás, leszállás. Semmi sem zavarta meg a nyugalmunkat. Bár Nomimnak a felszállás nem tetszett, hiszen gyors indulás után levegőben voltunk már és ott ilyen érdekes volt, hogy mintha szállna fel, de kicsit visszaesik és ez zavarta egy kicsit, de utána már nem. Nekem egyszerűen csak érdekes volt. Sokat nem láttunk a földet, mert sok volt a felhő fenn. 2 óra repülés után pedig már ott is voltunk. Leszálltunk, kimentünk, megkaptuk csomag és elkezdtünk várakozni a vendéglátónkra, Fannyra. Mire elkeveredtünk az RER-hez és kiszolgáltuk magunkat is kis vízzel, hamarosan meg is érkezett Fanny. Rövid bemutatkozás és máris indultunk befele…

RER-rel egészen be a központig, majd egy átszállás egy deáktérhez hasonló helyen, csak épp itt nem három metró találkozott, hanem vagy 8-10, már nem emlékszem pontosan mennyi, de sok. És a metrók mellett még ugye volt az RER-ek is. Másik metróra felszáll, majd rövid gyloglást követően elékeztünk lakáshoz, ahol volt vagy 6 emelet, de lift az nem volt. Érdekes felépítésű volt. Volt egy konyha, egy fürdőszoba egy nappali és három hálószoba, mert ennyi ember lakott együtt, mert még így is egy kicsit drága a lakás. Szóval kaptunk egy kanapét. ettünk egyet, majd elindultunk még aznap sétálni egyet a környéken, mert azért ott is volt egy két látnivaló. Este nagyon szép volt minden, mert ráadásul felmentünk egy dombra, ahonnét lehetett majdnem egész Párizst látni. Bár már 10 óra volt,de még nem volt sötét annyira, hogy az Eiffel-tornyot is kivilágították volna. Hazafelé menet meg jól eláztunk. Ilyenkor volt nagy forgalma a helyi árusoknak, ahol lehetett esernyőt kapni. Végül is azért nem áztunk el annyira, de azért áztunk egy kicsit.

Akkor most jön a látnivalók felsorolása, hogy mit is láttunk ezalatt az egy hét alatt.
Másnap, azaz pénteken leutaztunk Versailles-ba és megnéztük az ott lévő kastélyt, ami hatalmas volt. Vagyis inkább a kertje volt hatalmas, mert ahhoz képest eltörpült a belső felépítés. Nekem ezeknek a kastélyoknak a felépítése nem tetszik, hiszem egy csomó szoba egybe van nyitva és mire eljutsz mondjuk a saját lakosztályodig, addig egy csomón átmész. Mondjuk nem is voltak annyian, de akkor is. Természetesen csicsa az volt. A kert, na az fantasztikus volt, egy csomó időbe telt, mire mindent megnéztünk, vagyis arra nagyon nem jutott idő, de oda egy bicikli kell, mert egyébként nagyon lefáradsz. Ja és nem is említettem, hogy vagy 1 órát álltunk sorba, mire kastélyba bejutottunk. Hazafelé megálltunk az Eiffel-toronynál, hogy még hétvége és a nagy roham előtt feljussunk a tetejére. Azt hittük, hogy Versailles-ban vártunk sokat, de nem, itt még többet álltunk. Mind a négy sarkánál fel lehetett menni, de mind a négynél rengetegen voltak. Viszont utána mire feljutottunk a tetejére, na azaz élmény megfizethetetlen. Mondjuk azt, hogy tényleg mindent be lehet látni. Nem azt mondom, hogy mikor felmentem, akkor kisfiús szájtátással néztem le, de azért jó érzés volt lenézni. Gyors fényképezés után, kis megpihenés, szájtátogatás után még lementünk és a másik oldalról is lefényképeztük a tornyot, majd hazaindultunk enni, inni, meg kidőlni. Hihetetlen milyen fáradtak voltunk. Evés után azonnal kidőltünk.
Hétvégére kaptunk idegenvezetőt is, de csak szombat délutántól, hiszen Fanny is hétvégén piheni ki magát és akkor jó későn felkelni. Előtte azt ajánlotta, hogy nézzünk meg egy parkot, mert minden egyes kerületben van egy érdekes park, vagyis nem egy érdekes park, hanem egy park, ahol nem sétáltatnak kutyát, nem fekszel ürülékbe, így nyugodtan ki lehet ülni egy kényelmes padra, egy kényelmes fűbe és mindenhol virágok és tiszta környezet vár rád. Ez minden egyes parkra igaz, ne meg az is, hogy mindig látsz futó embereket, minden mennyiségben. Szóval a hétvége az eltelt azzal, hogy megnéztük a nagy gazdag utcát, ahol csicsa minden mennyiségben, na meg gazdag üzletek, hotelek és éppen az egyik előtt várták Tony Parkert, aki éppen aznap házasodott meg valami másik csajjal, akit szintén nem tudtam, hogy ki az. Majd elsétáltunk Notre Dame-hoz. Gyönyörű nagy. Egyetemi részbe, hol sok a diák, csak éppen nem most, nyáron. Megnéztük, hol lakott ezelőtt Fanny. Bastille, ahol egy opera van, és nincsen már Bastille. Megint jól lesétáltuk magunkat és megint jól kifáradtunk. A hétvége másik napján, vasárnap meg a Champs-Élysées és a diadalív, meg megnéztünk, hogy hol is van Sárközy, meg a többi fejes. Délelőtt még egyedül megint elmentünk Nomimmal sétálni, de most azt a helyet néztünk meg, ahol mindenféle fejes kapitányt eltemettek: Les Invalides, plusz még megnéztük az Eiffel-tornyot a másik oldalról is, hogy mindenhonnan legyen megfelelő fotónk.
A hétfői napot a múzeumoknak szenteltük, azaz a Louvre-nak és a Musée d’Orsey-nak. Bár mint kiderült, csak a Louvre-ra jutott időnk, vagyis energiánk, mert egy rövidke sorban állás után 5 órát töltöttünk a múzeumban. És ezalatt mindent megnéztünk, vagyis mindenre vetettünk egy pillantást. Nem vagyok egy nagy múzeumlátogató és nem állok egy kép előtt öt percig, de azért mindegyikre tudok kommentelni valamit. Szóval azért nagy volt, voltak szép dolgok. Ami pedig Mona Lisát illeti. Sokan voltak ott és annyira nem is nagy szám. Bár az mondjuk tényleg érdekes, mintha mindig rád mosolyogna. A látogatás után kidőlve még megnéztük a Tülériéákat, ami nagy park. Jaj, azt majdnem elfelejtettem, hogy az öt órás múzeum alatt jó nagy eső volt így az kimaradt az életünkből. A parkban szerencsére már nem esett. Láttunk légi bemutatót, hiszen készültek a nemzeti ünnepre. Majd mire elértünk a park végét már kezdett csepegni az eső. Felszálltunk metró és hazamentünk és kidőltünk úgy ahogy voltunk.
Kedden jöhetett akkor a Musée d’Orsey. Rutinosan gondoltuk, hogy korán odamegyünk és talán sikerül hamar bejutni. Tévedtünk. Mindenki akkor szeretett volna és kb a másik utca sarkáig húzódott a sor. Így úgy gondoltuk, hogy sétálunk még egy jó nagyot előtte, ami meg is volt és kb bejártuk megint az egész belvárost és elmentünk Notre Dame-ig majd vissza, majd akkor álltunk be a sorba és egy óra várakozás után benn is voltunk. Ez a múzeum sokkal kisebb volt, mint a Louvre, de azért itt is sikerült eltölteni egy 3 órát. Viszont az impresszionistákat szeretem így még jobban élveztem is. A mai napon döntöttünk úgy, hogy megkóstoljuk az igazi franciakaját és elmentünk egy étterembe. Mivel kicsit estére terveztük a dolgokat és még volt egy kis időnk a múzeum után ezért körülnéztünk a térképen és találtunk egy parkot, amit még nem láttunk, így elmentünk oda és egy nagyot pihentünk. Éppen megint eső után volt és szerencsére utána sem esett, szóval jókat várakoztunk, utána meg egy jót ettünk. Fanny, Fred (egyik lakótársnője [Frederic]) és mi. Valami rákocskákat ettem, meg egy finom kis kacsát, meg valami körtés sütit a végén. Mikor befejeztük és mindenki jóllakott, akkor mi Fannyval metróra, Fred pedig biciklire szállt, és végül Fred nyert, ami azért jelent valamit, pedig azért itt gyorsak a metrók is. És ráadásul olyan metróval mentünk, amiben nem volt vezető. Kaja után kidőltünk és most egy kicsit tovább aludtunk.
Szerda volt az utolsó nap, amikor még valamire időnk is volt, de mivel már mindent láttunk így úgy gondoltunk elmegyünk egyet vásárolni és sikerült is nekem venni egy úszónadrágot és majdnem egy rövidnadrágot is, de az nem jött össze, mert nem volt a méretemben. Nomimnak nem sikerült semmit, mert kicsit finnyás volt. Pedig már azt hittem velem nem lehet vásárolni:D Vásárlás után találkoztunk Fanny húgával is, aki éppen útközben volt, hogy elmenjen barátjával Dél-Amerikába, de azért még szorított nekünk időt. Vele is még megnéztük, amit esetleg még nem láthattunk, beszélgetünk, majd elbúcsúztunk és hazamentünk. Előtte még a közeli parkba benéztünk, ahol egy jót szundiztam és pihentünk.

Eljött az utolsó nap, amit egy kis bevásárlással töltöttünk. Ennivaló az útra, meg néhány dolog, amit hazaviszünk az otthoniaknak, majd irány ki reptér, felszállás, leszállás és máris a szeretett Budapestünkön voltunk. Bár megjegyzem a becsekkolás a Charles de Gaulles-on sokkal rosszabb volt, mint ferihegyen.

A végére szoktam hagyni mindig a nagy összefoglalást, hogy mi is volt a lényeg meg minden. Most csak azt tudom mondani, hogy feledhetetlen egy hetet töltöttem Párizsban az én egyetlenegyemmel, Nomimmal!


Hétvégi nagy pihenés

Gárdonyból hazaérve kellett még egy kicsit munkálkodnom egy projekten, majd utána kiderült, hogy hétvégén teljesen szabad leszek. Így azonnal hívtam Nomimat, hogy az egész hétvégén az övé vagyok és senki másé nem. A találkozást már aznap megejtettük. Este ettünk egy jót, majd azonnal beis dőltünk az ágyba, mert mind a ketten hullák voltunk. Ő azért, mert unokatesójának gyerekére vigyázott és hát hiperaktív az a gyerek, én meg ugye Gárdony miatt. Másnap segítettem Nomimnak és anyukájának bevásárolni, majd ebéd után elmentünk szüleivel Nagymarosra, ahol aztán tényleg sikerült megint tovább pihennünk magunkat. Fürödtünk, úsztunk, meg ettünk, ittunk, pihentünk, pihentünk és pihentünk. Szóval jó kis pihenés volt a hétvége. Ma pedig itt vagyok!

Gárdony

Csütörtökön és Pénteken, még múlt héten, lementünk Gárdonyba Mátéval és Gergővel, hogy meglátogassuk Raszta Mónit és Dórszit, mert ott vannak és nyaralnak és punnyadnak. Még mielőtt még elindultunk volna jól bevásároltunk, vagyis csak a szokásos. Chips és Pia, na meg valami Innivaló az útra. A vonatút csak egy órácska volt, de az is elég volt abban a melegben. Gyors kontaktus után kiderült, hogy Velencefürdőn kellene leszállni, csak hát ott a gyorsított vonatunk nem áll meg, így mentünk Gárdonyig, majd vissza kellett gyalogolni egy kicsit. Máté vett egy kis ásványvizet, mert ugye nem talált kólát a pennyben, de kiderült a mellette lévő sparban lett volna. Na de ez már részletkérdés. Majd útközben összefutottunk, akikhez mentünk. Érdekes lett volna, ha nem tettük volna meg, mert akkor biztosan elkerültük volna egymást. Találkozás után egy gyors ismerkedés, akikkel még nem ismertük egymást, majd mentünk a másik irányba vissza fürödni. Kiderült, hogy azért nem jártak sokat fürödni, mert messze van és vagy 20 percet kell gyalogolni és az nagyon fárasztó tud lenni, így inkább csak otthon punnyadtak. De ma fürödtek és velünk. Végül is nem maradtak le semmiről, mert nagyon hideg volt a Velencei-tó, meg nagyon iszapos is, szóval inkább maradok a Balatonnál. Pancsi után bevásárolás. Este egy kis kaja, egy kis filmezés, egy kis piálás, egy kis jól érezzük magunkat, egy kis sztorizgatás, egy kis zenehallgatás. Egy nagy kidőlés, majd reggel felkelni egy nagy zombiként, akik Cartoon Networköt néznek. Majd hazamentünk és egy új élménnyel gazdagodtunk!

2007. július 24.

Eső, vagy mégsem

Már azt hittem esni fog, de nem, nem akaródzik esni. Csak fújt a szél, jól beborult és ennyi, semmi más... Arghhh elegem van melegből már. Párizsról is hamarosan írok, csak össze kell szedni hozzá a gondolatokat!

2007. július 6.

Párizs - 1-2. nap - Seta, Seta, Seta

Eloszor is semmilyen felelosseget nem vallalok gepelesemert, mert itt csak francia windows van, francia billentyuzettel es semmi sem ott van ahol kellene lennie. Szerencsere azonban at tudtam allitani angolra.

Szoval megerkeztunk minden megtalaltunk, szomjasak lettunk, automata itt is sokkal dragabb, de csak az volt. Fincsi asvanyviz. Kicsit szavakban fogok irni, csak mindent nagyvonalakban, majd utana lesz szumma.

Szoval gep is kesett kicsit, de nem sokat. Megjttunk, Fanny vendeglatonk is kesett kicsit, de nem baj, tudtunk varni, meg azert jobb volt nem egyedul beindulni a nagy parizsba.

RER=HEV mentunk be ami sokkal jobban ki van epitve. Este kis seta, ahol is elaztunk, kicsit rossz volt ido. Akkor este valami francia ennivalo, ami jo volt. Volt benne cukkinim, meg tonhal es valami lepenynek nezett ki. Finom almas suti.
Masnap Versaille es a kastely a kerttel. Seta, seta, seta... elotte meg sok sok sok sok varakozas. Ugyan ez volt Eiffel toronynal is, de mind megerte.
Most pedig iraby az agy, mert mar hulla vagyok.

2007. július 4.

Párizs - 0. nap - Előkészületek

Bár már régóta készülünk az utazásra, azonban mégis csak a mai nap mondható annak, hogy elkezdtünk előkészülni. A nagy bepakolások, a nagy "jaj mit hagyunk itthon" érzés, jaj már csak pár óra és indulunk, jaj mi lesz holnap, mit cisnálunk ekkor. Szóval minden faja, olyan utazás előtti érzésem van.
Reggel kelünk azt kimegyünk Ferihegy, mert ott kell lenni hamar, mert be kell csekkoltatnunk magunkat, azt megnézzük magunkat, hogy Mr. Navorszky hol is élt túl egy pár hónapot egy hasonló helyen, ez a tranzitváró. Visszaemlékezhetek, hogy mit is tanultam angolól a repterekről, mert csak ott tanultunk erről. Szóval már várom.
Nem tudom milyen gyakran fogok bejelentkezni, mert elvileg lesz net ahova megyünk, de azlrt nem akarok nagyon kockának látszani, de azért lehet be be nézek ide és írok valamit. Képeket majd a végén teszek fel, mert nem akarok naponta szórakozni vele.
Szóval most pihi. Este Doktor House tévében, azt alvás, ha egyáltalán eltudunk, de most nem lehet a melegre fogni, mert az bizony nincsen most és nem is lesz. Nem is baj, legalább nem fogunk megsülni Párizsban.
Legyetek jók.

2007. június 29.

Kis blogolás

Na kicsit régen jelentkeztem már, bár ez nem nagyon izgatta blohom olvasóit, hiszen mikor elmentem, vagy 165 ember járt kelt ezen az oldalon és olvasott engem, amit nagyon köszönök is. Bár mint a bejegyzés írásakor megtekintettem részletesen is a statisztikát, hogy mit is olvasott a kedves társadalom és mint kiderült nem mást mint a Kapcsolat Koncertes posztomat, de azt is azért, mert a Google itt a negyedik találatként adja ki nekem, szóval nem mondhatóak még lelkes olvasóknak.

Amiért pedig ritkán irogattam ide, az azért volt, mert ugye tudjátok, hogy megjött Nomim Olaszországból és hát egy hét után már nagyon-nagyon kezd hiányozni nekem, így gyorsan bepótoltunk mindent és leléptünk Nagymarosra, hogy kipihenjek minden, Nomim pedig tovább pihenjen. Eddig ugyan én voltam a barnább, de Nomimnak sikerült beelőzni az olasz nap miatt. Gondoltam hátha sikerül majd nekem is jól barnulni maroson, de nem jött össze, mert nem volt az a túl napos idő. Emiatt sikerült befejeznünk a Házi Háború második évadát is (már várjuk a harmadikat), valamint Carcassonne sem maradhatott ki a szórakozásból. Főzőcskéztünk is, takarítottunk is, sétáltunk is, fagyiztunk is, vásároltunk is, tévéztünk is, szóval egy csomó mindent. Nagyon jó volt. Közben pedig tervezgettük, hogyan is fogjuk tölteni az időt Párizsban.

Közben azért nem maradhattam távol a munkától, mert kellett egy kis "telefonos supportot" nyújtanom, valamint nagyon érdeklődtek, hogy mikor leszek gépközelben, ami netközelre redukálódott, mivel a filmeket laptopon néztük. Ma hazaérve azt a kevés melót is befejeztem, szóval következő héten azt hiszem elkérem a jussomat.

Most vagy nézek egy kis 4400-at vagy, TrackManiazom, vagy TrackManiazom és 4400 közben eszem. Azt hiszem maradok az utóbbinál.

Megjelent egy kis szavazás oldalt. Mivel nem tudtam azonnal mit kitalálni, ezért most van ami van, tessék szavazni. Esetleg valami válaszötlet van még, azt várom a kommentekbe.

2007. június 24.

Hol strandoljunk a nyáron

Ajánlom figyelmetekbe a Dagályt, vagy éppen a Blahát!