Hosszú hétvége
4 napos hosszú hétvége. Azt hittem jó gyerek leszek és digit házit fogok csinálni és jeleket tanulni. Ehhez képest csütörtök reggel motormosással indítottam a napot, aztán egy aranyos kis túra Danival és Robival. Aztán rohanás Miki barátomhoz motort szerelni. Ez sajna nem jött össze, így vihettem dolgozni :) Új rekorodot állítottam fel Málom és a pécsi mentőállomás között :) Ismét megkaptam, hogy a KRESZhez nem sok közöm van amikor motorra ülök.
Másnap Mecsextrém parkba egy kis Vöröskeresztes önkéntes munka. Újraélesztés, meg ilyen apróságok. És délután ismét egy kis motorozás Dani bácsival. Aztán este sörözés Mikvel és Esztivel. Egy kisebb osztálytalálkozó is be volt tervezve. De kicsit késve érkeztünk. És kb 20 perc múlva el is ment mindenki. Jobban lehet velünk tömeget oszlatni, mint könnygázzal. Én tudtam, hogy az Aranylövés(mézepálinka+paprikapálinka) és a barna sör nem lesznek partnerek másnap. Szombat reggel 2 Algopyrinnel és egy C-vitamminnal indítottam. Azt hiszem kezdek öregedni, se az éjszakázást, se az ivást nem bírom... 10 órakor már nem a fejem, hanem a motor zúgott. Ismét úton. Most az irány Fadd. Egy majd 10éves gépbe kellett életet lehelni. Win98 RULEZ! :):) Hazafelé a Mecseknádasdi szerpentin előtt nagy dugó, pedig még csak szombat este volt. Autós kolléga aki mellettem állt felhívta a figyelmem a domb tetején álló mentőhelikopterre. Ebből összeraktuk, hogy nagy gáz lehet. Félreálltam a többi motoroshoz, ők mondták, hogy az egyik srác kicsúszott az utolsó kanyarban. Szépen elindult a forgalom, gyorsan visszaálltam a tömegbe és akkor láttam, hogy a srác ott fekszik már a hordágyon. Háát hazafelé kicsit visszafogtam magam... Remélem életben marad szerencsétlen. Már csak 1 nap van vissza ebből a szép hétvégéből. Azt hiszem Panyihoz hasonlóan én is neki állok jeleket tanulni.
Összességében elmondhatom, hogy itt a tavasz. Megvolt az első komoly motorosbaleset a Mecsekben, és marhára nincs kedvem tanulni ebben a szép napsütésben.
Másnap Mecsextrém parkba egy kis Vöröskeresztes önkéntes munka. Újraélesztés, meg ilyen apróságok. És délután ismét egy kis motorozás Dani bácsival. Aztán este sörözés Mikvel és Esztivel. Egy kisebb osztálytalálkozó is be volt tervezve. De kicsit késve érkeztünk. És kb 20 perc múlva el is ment mindenki. Jobban lehet velünk tömeget oszlatni, mint könnygázzal. Én tudtam, hogy az Aranylövés(mézepálinka+paprikapálinka) és a barna sör nem lesznek partnerek másnap. Szombat reggel 2 Algopyrinnel és egy C-vitamminnal indítottam. Azt hiszem kezdek öregedni, se az éjszakázást, se az ivást nem bírom... 10 órakor már nem a fejem, hanem a motor zúgott. Ismét úton. Most az irány Fadd. Egy majd 10éves gépbe kellett életet lehelni. Win98 RULEZ! :):) Hazafelé a Mecseknádasdi szerpentin előtt nagy dugó, pedig még csak szombat este volt. Autós kolléga aki mellettem állt felhívta a figyelmem a domb tetején álló mentőhelikopterre. Ebből összeraktuk, hogy nagy gáz lehet. Félreálltam a többi motoroshoz, ők mondták, hogy az egyik srác kicsúszott az utolsó kanyarban. Szépen elindult a forgalom, gyorsan visszaálltam a tömegbe és akkor láttam, hogy a srác ott fekszik már a hordágyon. Háát hazafelé kicsit visszafogtam magam... Remélem életben marad szerencsétlen. Már csak 1 nap van vissza ebből a szép hétvégéből. Azt hiszem Panyihoz hasonlóan én is neki állok jeleket tanulni.
Összességében elmondhatom, hogy itt a tavasz. Megvolt az első komoly motorosbaleset a Mecsekben, és marhára nincs kedvem tanulni ebben a szép napsütésben.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése